Építménymagasság vagy épületmagasság? Nem ugyanaz, és nem is igazi magasság :(

Szerző: KELLER Családi Ház | Közzétéve::

Az éjjeliLefogyott, tetőt cserélt, és túl magasra nőtt írásunkban inkább érzelmileg közelítettük meg a mi kis toronyházunk kérdését, ma, az egész délelőtti tervforgatást, számolgatást követően igyekszünk rációt is belevinni a gondolatainkba – hátha másnak is hasznára fog válni.

Gondolhatja mindenki, mennyire szíven ütött bennünket, amikor a tegnap este folyamán megérkezett tervrajzok első oldalán ott láttuk virítani a “tehát nem megfelel!” magyaros feliratot.

Lázasan el kezdtünk keresgélni az interneten, hogy megnézzük, miről is van szó; azt feltételeztük, hogy a 20 %-os hajlásszögű tetőről a mintegy 27 %-ra történő emelés (hogy miért lett 27 %, nem tudjuk: 25 %-osról beszéltünk. Lehet, hogy rosszul számoltunk, és 25 % körüli az igazi érték, de az is lehet, hogy tényleg 27 %-os – ezt még tisztázni kell, hátha ez lesz a megoldás) az oka a bukásnak, és ki akartuk számolni, hogy akkor hány százalékos legyen az a köcsög hajlásszög.

Hanyattestünk. Az öreg Thales és Pithagoras is elmehetnek a büdös francba, kéz a kézben, mert ehhez ők is kevesek lennének, mint medvesajtban a brummogás… 🙁

Régen volt az építménymagasság fogalom, most meg lett az épületmagasság számítás fogalom. Nem ám egy zollstockkal mérjük meg a földtől a tetőgerincig a magasságot! A nagy túróst. Nagyjából úgy van, hogy az építmény összes felületét kell elosztani az épület kerületével. Tehát, igaz, hogy méter a mértékegység, de ez a valóságban egy arányszám.

Nehogy azt higgyétek, hogy csak mi, földönjáró, egyszerű szántó-vető lelkek nem értjük! Az elsők között bukkantam egy olyan dokumentumra, amelyben az építésjogi szakemberek 12 (!) oldalon keresztül magyarázzák az építészeknek (!), hogy miképpen kell értelmezni a jogszabályi előírás során ezt az új fogalmat.

Az épületmagasság és homlokzatmagasság fogalmai új szabályozási eszközök.
Alkalmazhatóságuk attól függ, hogy a településrendezési eszközökbe beépülnek és ezzel hatályba lépve a továbbiakban az épületek magassági szabályozását e fogalmak szerint kell megállapítani, ellenőrizni.

Az új fogalmak hatályba léptetését pedig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet biztosítja, mely teljesen új előírásokat állapított meg a településrendezési eszközök készítésére vonatkozólag.

“45. § A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2018. december 31-ig alkalmazható.”

A kormányrendelet a régi szabályozás és az új szabályozás közötti az átmeneti időszak végét 2018. december 31. határnapban állapította meg, vagyis ez időpontig kell minden településeknek az új szabályozás alapján (az új szabályozási elemekkel, fogalmakkal) új településrendezési eszközöket megalkotni, mely az OTÉK-ban meghatározott új fogalmakkal is összhangban van.

Ez azt jelenti, hogy a megjelölt időpontig a már hatályban lévő településrendezési eszközök használhatóak, de új csak a hatályos szabályok alapján alkotható meg. Emiatt az átmeneti rendelkezés miatt, a gyakorlatban, a települések többségén hatályos régebbi szabályozási eszközök alapján történnek az engedélyezések és így az esetek nagyobb felében az építésügyi hatóságok is az építménymagasság számítását kérik be egy engedélyezési tervdokumentációban. Ennek nem csak jogszabályi, de ésszerűségi oka, hogy a régebbi szabályozási elemek általában nem tartalmaznak a hatályos OTÉK szerinti épületmagasság és homlokzatmagasság tekintetében megállapításokat, így azokat számon kérni sem lehet. Ezt az átmeneti rendelkezést a jogszabályalkotó az OTÉK-ra is kiterjesztette, így az engedélyezési eljárások tekintetében a gyakorlatban sokszor a már régebbi szabályozási fogalmakkal találkozhatunk az eljárásokban.

Balatonmáriafürdő Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 13. §. (1) bekezdésének táblázata az alábbiakat mutatja (a színezést mi tettük bele, hogy kiemelkedjen a ránk vonatkozó rész:

(1) A szabályozási terven a hétvégi házas üdülőterület jele: “Üh”. A szabályozási terven Üh1- Üh3 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési

mód

Építmény

magasság

max.   m

Beépítettség

max

%

Legkisebb

telekméret

m2

Telekszélesség

min.

m

Telekmélység

min.

m

Üh1

SZK

4,5

20

450

K

K

Üh1*

SZK

4,5

20

450

K

K

Üh2

SZK

4,5

20

550

K

K

Üh3

O

5,0

20

400

A HÉSZ egyértelműen Építménymagasság maximumát írja elő 4,5 m értékben, így a fentiekben idézett 2 jogszabály összeolvasásából az következik, hogy a “régi” módon kell számolni az építménymagasságot, és akkor – a mi számolásunk szerint – bele is férünk a megengedett határba.
Megjegyzés: tervezőnk az E-01-es tervlapon az építménymagasság számítása feliratot helyezte el, de a számított értékek akkor jönnek ki nekünk, ha az épületmagasságra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk, és azon előírások szerint számolunk. csak akkor áll meg a tervezői 4,99 m-es számolt érték (de, azt se feledjük, hogy ez csak egy kétségbeesett laikus számolása).

Véleményünk szerint, ha az esetünkben alkalmazható építménymagasság számítási metódus szerint számolunk, akkor a megengedett maximum-érték alatt lesz az építménymagasságunk (nekünk 4,38 m-re jött ki). Nagyon-nagyon sürgősen ellenőrizni kell ezt a tézist, mert már el kellett volna kezdeni az alapozást, nem pedig a tetőn rágódni (sőt! a tetőszerkezetet is már el kellene kezdeni gyártani).

Igen nagyon tele van a bugyros hópapucskánk azzal, hogy egyszer kiderül, hogy az előttünk lévő út, amin az autóval mi is, és a szomszédok is ki- és bejárnak a telkeikhez, jogilag nem is létezik. Jeleztük az önkormányzatnak; gyenge 3/4 évbe került, míg – nagy jóindulattal – korrigálták a hibát.
Ha most, az derül ki a mi kis építendő házikónkról a zsebpiszoknyi méreteivel, hogy felhőkarcoló, akkor hosszában vágunk magunkon eret, de megkeressük a felelőst, és rákenjük, meg még a felmerült kárunk megtérítését is számon kérjük rajta. 🙁

Nagyon örülnénk, ha hozzáértő ismerős építészeket, hatósági szakembereket (leginkább Marcali térségéből) meg lehetne kérdezni, hogy ők is úgy vélekednek-e az engedélyezési eljárás során, ahogyan azt mi a józan eszünkkel elképzeljük.
Ha valakinek ilyen információja lenne első kézből, az – kérjük szépen – ne tartogassa magában!


KELLER Családi Ház

KELLER Családi Ház

Balatonmáriafürdő szerelmesei, a Balaton imádói, akik úgy gondolják "Ha felépül végül a házunk / Bármikor vendégül látunk / Ha este jössz, megvacsorázunk / S nyugodtan elalhatsz nálunk / / Őrizzük álmodat / Álmodj szép álmokat / Álmunkban álmaink / Valóra válnak / / Rendes kis ház lesz a házunk / Ha társaság jön össze nálunk / Érzelmes dalokat játszunk / Ha felépül végül a házunk "

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .