Építménymagasság vagy épületmagasság? Nem ugyanaz, és nem is igazi magasság :(

Az épületmagasság és homlokzatmagasság fogalmai új szabályozási eszközök.
Alkalmazhatóságuk attól függ, hogy a településrendezési eszközökbe beépülnek és ezzel hatályba lépve a továbbiakban az épületek magassági szabályozását e fogalmak szerint kell megállapítani, ellenőrizni.

Az új fogalmak hatályba léptetését pedig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet biztosítja, mely teljesen új előírásokat állapított meg a településrendezési eszközök készítésére vonatkozólag.

“45. § A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2018. december 31-ig alkalmazható.”

A kormányrendelet a régi szabályozás és az új szabályozás közötti az átmeneti időszak végét 2018. december 31. határnapban állapította meg, vagyis ez időpontig kell minden településeknek az új szabályozás alapján (az új szabályozási elemekkel, fogalmakkal) új településrendezési eszközöket megalkotni, mely az OTÉK-ban meghatározott új fogalmakkal is összhangban van.

Ez azt jelenti, hogy a megjelölt időpontig a már hatályban lévő településrendezési eszközök használhatóak, de új csak a hatályos szabályok alapján alkotható meg. Emiatt az átmeneti rendelkezés miatt, a gyakorlatban, a települések többségén hatályos régebbi szabályozási eszközök alapján történnek az engedélyezések és így az esetek nagyobb felében az építésügyi hatóságok is az építménymagasság számítását kérik be egy engedélyezési tervdokumentációban. Ennek nem csak jogszabályi, de ésszerűségi oka, hogy a régebbi szabályozási elemek általában nem tartalmaznak a hatályos OTÉK szerinti épületmagasság és homlokzatmagasság tekintetében megállapításokat, így azokat számon kérni sem lehet. Ezt az átmeneti rendelkezést a jogszabályalkotó az OTÉK-ra is kiterjesztette, így az engedélyezési eljárások tekintetében a gyakorlatban sokszor a már régebbi szabályozási fogalmakkal találkozhatunk az eljárásokban.

Balatonmáriafürdő Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 13. §. (1) bekezdésének táblázata az alábbiakat mutatja (a színezést mi tettük bele, hogy kiemelkedjen a ránk vonatkozó rész:

(1) A szabályozási terven a hétvégi házas üdülőterület jele: “Üh”. A szabályozási terven Üh1- Üh3 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

A HÉSZ egyértelműen Építménymagasság maximumát írja elő 4,5 m értékben, így a fentiekben idézett 2 jogszabály összeolvasásából az következik, hogy a “régi” módon kell számolni az építménymagasságot, és akkor – a mi számolásunk szerint – bele is férünk a megengedett határba.
Megjegyzés: tervezőnk az E-01-es tervlapon az építménymagasság számítása feliratot helyezte el, de a számított értékek akkor jönnek ki nekünk, ha az épületmagasságra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk, és azon előírások szerint számolunk. csak akkor áll meg a tervezői 4,99 m-es számolt érték (de, azt se feledjük, hogy ez csak egy kétségbeesett laikus számolása).

Véleményünk szerint, ha az esetünkben alkalmazható építménymagasság számítási metódus szerint számolunk, akkor a megengedett maximum-érték alatt lesz az építménymagasságunk (nekünk 4,38 m-re jött ki). Nagyon-nagyon sürgősen ellenőrizni kell ezt a tézist, mert már el kellett volna kezdeni az alapozást, nem pedig a tetőn rágódni (sőt! a tetőszerkezetet is már el kellene kezdeni gyártani).

Igen nagyon tele van a bugyros hópapucskánk azzal, hogy egyszer kiderül, hogy az előttünk lévő út, amin az autóval mi is, és a szomszédok is ki- és bejárnak a telkeikhez, jogilag nem is létezik. Jeleztük az önkormányzatnak; gyenge 3/4 évbe került, míg – nagy jóindulattal – korrigálták a hibát.
Ha most, az derül ki a mi kis építendő házikónkról a zsebpiszoknyi méreteivel, hogy felhőkarcoló, akkor hosszában vágunk magunkon eret, de megkeressük a felelőst, és rákenjük, meg még a felmerült kárunk megtérítését is számon kérjük rajta. 🙁

Nagyon örülnénk, ha hozzáértő ismerős építészeket, hatósági szakembereket (leginkább Marcali térségéből) meg lehetne kérdezni, hogy ők is úgy vélekednek-e az engedélyezési eljárás során, ahogyan azt mi a józan eszünkkel elképzeljük.
Ha valakinek ilyen információja lenne első kézből, az – kérjük szépen – ne tartogassa magában!