Clara Zetkin és a balatonmáriafürdői bútorozás

Clara Zetkin, és a balatonmáriafürdői Keller Családi Ház bútorozásának megkezdésében egy közös pont mindenképpen található, mégpedig a március 8.

Az 1889. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben, majd 1911. március 8-án “létre is hozta” a nemzetközi nőnapot.

Nem került kis munkába, míg 2019. március 8-ra sikerült megszervezni, hogy a balatonmáriafürdői Keller Családi Ház bútorozása a hálószobák felszerelésével megkezdődhetett.

Persze, nem lehet mindjárt a zsenge vetésnek indulni, előbb a ház egyik főasszonyának komoly vizsgát kellett tennie: a vadonatúj WC csészékre, mintegy mementóként, a vadonatúj fedlapot (értsd: wc deszka 😀 ) önállóan elhelyezhette. A csavarhúzókészlet, a rendezői szék és a szemüveg használata megengedett volt.

Nagy örömmel közöljük, hogy a vizsga sikeres volt, mindkettő csésze csinos fedelet kapott, minden férfi segítség nélkül. 😀 😀

Hajnali 5-kor indult az a túrajárat, ami a Keller Családi Házhoz 11 órakor érkezett, és a túrajárat autójának belseje 3 db kétszárnyú gardrób szekrényt, 2 db franciaágyat és 2 db egyszemélyes heverőt rejtett a balatonmáriafürdői “Zetkin-utód” számára, abban az állapotban, amelynek eggyé szerelése édes anyanyelvünk legváltozatosabb szóalkotásait képes a semmiből az összeállítás végéig előcsalogatni.

Természetesen, innentől már a túrajárat férfi emberei voltak azok, akik Zetkin Klára, ja, bocsi, a házfőnökasszony!, kedvére tettek, és a dobozokból bútorokat varázsoltak türelemmel, és említésre sem méltó mennyiségű szilvapálinkával.

Heverészni, vagy a szekrénybe pakolni – akár váltogatva is a két üzemmódot – már lehetséges, a következő belsőépítészeti projekt a konyhabútorzat lesz. Elmentünk korábban már többször meglátogatott balatonboglári bútorzat elárusító kegyhelyre, hogy most aztán véglegesítsük, hogy a 406 cm helyre miket lehetne bepaszírozni. Nos, csak a második kérdésnél buktunk el: “És, tessék mondani, az ablak hogyan helyezkedik el, mik a kapcsolódó méretek?” – csak ezt a méretet feledtük el megcentizni, tehát, a véglegesítés előtt irány vissza a ház, jobbról-balról szabad hely lemér, a többi már otthon folytköv. 😀

Persze, ugyancsak otthon derült ki egy másik bakizásunk: a fűtés távoli vezérlése okostelefonról már úgy-ahogy megy (még kell némi finomhangolás), amin felbuzdulva  a fürdőszobában lévő boyler és a dugalj közé beiktattunk egy okos dugaljat, amivel azt lehet tenni, hogy az otthoni induláskor a telefonon keresztül bekapcsoljuk a boylert, hogy mire odaérünk, az izzadságot leverethessük magunkról az addigra felmelegedő vízzel.

Ez idáig remek elv, csak egy lépést felejtettünk ki; bekapcsolni a távoli hálózatról történő vezérlés lehetőségét; a klotyóból, meg a teraszról remekül lehet a telefonok segítségével ki- és bekapcsolni szerencsétlent, de Pécsről már nem. És, persze, hogy bekapcsolva hagytuk a boylert… Még jó, hogy egy hét múlva megyünk tovább bútorozni… 😀