A nem létező tetőnk cseréje

Pár napja írtuk, hogy készen vannak az építész rajzok; ami igaz ugyan, csak kicsit másképpen. 😉 Lássuk csak, tudja-e valaki, hogy mi a különbség a lapos hajlásszögű, és a magastetők között?

A legegyszerűbb válaszok (az alacsony (0-5 fok) hajlásszögű tetőknél nem lehet cserép héjalást alkalmazni, a kishajlású tetők (5-16 fok), amelyek jól illeszkednek például a mediterrán stílushoz, ugyanakkor nem alakul ki alattuk a nagyméretű padlástér, magastetők, amelyeket csoportokra oszthatjuk: közepes (45 fokos szögűnél kisebb) és meredek hajlásszögű tetőkre) esetünkben teljesen tévútra vezetnek, nem ez a precíz válasz.

A lapos hajlásszögű és a közepes hajlásszögű magastető között a különbség tetőnégyzetméterenként nagyjából 3.500,- Ft:

Aztán még, ha hozzászámoljuk a többlet munkaórákat, csavarokat, kiegészítőket, bizgentyűket, szállítási díjakat, akkor hipp-hopp úgy átlépjük az 500e Ft-os többletköltséget, hogy a fal adja a másikat.

Oh, mond, te mit választanál? 🙁

Az eredeti, kiinduló, áttervezendő házon valóban egy 25 fokos, kontyolt nyeregtető volt, és a generálkivitelező, az Adam House Kft. ez alapján számolt a bátor árajánlatával.
Nem csuklottak különösebben, amikor elővezettük, hogy mediterránum-kedvelőkként, a lapos hajlásszögű, aszimmetrikus tetőzetet részesítenénk előnyben.
A tervező sem cicózott sokat, feldobta nekünk a látványtervben, mi meg örültünk, mint majom a farkának… :).

Örültünk. Mindaddig, amíg nem jött a hidegzuhany: a lapos hajlásszögű tetők esetén vízhatlannak kell lenni a tetőhéjalásnak, és nem elegendő, hogy vízzáró legyen. A különbség (a csapadékon túlmenően) nálunk félmillió forint. És mi következik ebből? Váltottunk a magas nyeregtetőre, nagyjából 25 fok körüli hajlásszöggel.

Tehát, tervezőnek: “Figyelem, figyelem! Éjszakai műszak indul. Tetőcsere!” Ő is örült nekünk… 😀

Mindezekkel együtt azt mondjuk, hogy addig nincs nagy baj, amíg a gondolatainkat a tervezés során éljük ki. Még mindig sokkal jobb a terveken többször változtatni a tervfeltöltés előtt, mint a kivitelezés során szembesülni a váratlanul előugró, százezres nagyságú, kényszeres változásokkal.

Már a tervezés során nagyon fontos, hogy az építtető, a tervező, a műszaki ellenőr, és a generálkivitelező a létező legapróbb részletekig egyeztessen minden szóba jöhető dolgot, és kialakuljon közöttük az összhang; lehet, hogy nem kellemes a tervezőnek az építtető álmait visszarángatni a földre, lehet, hogy nem kellemes az építtetőnek közölni a kivitelezővel, hogy 14. alkalommal változtatunk ugyanazon a szegleten, lehet, hogy nem kellemes a műszaki ellenőrnek közölni, ha ez így marad a kivitelezéskor, akkor nem fogja elfogadni, lehet, hogy kellemetlen a generálkivitelezőnek közölni, hogy rendben a 8. változatban említett 4. megoldást bevállalja, de az ennyivel-annyival kerül többe – a várható kompromisszumok eredménye azonban az lehet, hogy a maga részével mindenki elégedett lesz, nem a kivitelezés során lángolnak ki parázs viták, nem ülnek a felek a telek négy sarkán duzzogva, egymásra dühödten mutogatva.

Nagy köszönettel tartozunk, mindenen túl, Tóth Gábor úrnak, a C.S.Ő. Építésziroda Kft. tervezőjének (dr. Kondor Tamás vezető tervező úrral együtt), Nagy László műszaki ellenőr úrnak, László Ádám úrnak, az Adam-House Kft. ügyvezetőjének (és még sokaknak, akiknek nem is ismerjük minden esetben a nevét; a statikusoknak, a napelemrendszer tervezőknek, a tetőszerkezet tervező-gyártónak, a vizes és villamos szakágak tervezőinek, az energetikai tervezőnek, stb.), mert nem kis küzdelemmel, energiaráfordítással, de mindenki hozzáteszi a magáét, hogy ez a Keller Családi Ház Balatonmáriafürdőn pompázzon, évtizedeken keresztül.

Valahogy így történt, hogy még nem is volt tetőnk, de már lecseréltük – a tervezőasztalon.