Keller Családi Ház, a SIP technológia elégedett felhasználója

2019. júliusában, amikor az Építők Napja a Keller Családi Háznál, Balatonmáriafürdőn – a Ház befejezve címmel közzétett írásunkban tudattuk országgal-világgal, hogy a házépítés befejezése milyen katartikus örömet okozott számunkra, azt a kérdést is feltettük magunknak, hogy “És mi lesz ennek a blognak a sorsa? Még tervezzük, hogy afféle összefoglalót hozunk össze a legfontosabb tudnivalókról és tanulságokról, válogatunk képanyagainkból, majd lezárjuk a hozzászólások lehetőségét, de ezen a helyen megtartjuk digitális emlékkönyvként.”

Az emlékkönyveknek pedig van egy olyan tulajdonságuk, hogy először mindenfélét gyorsan beleírnak, majd egyre ritkábban vetülnek belé új sorok, aztán elvesznek és megkerülnek, és hagyják, hogy lelkünk ábrándos tekintettel révedezzen a beírókon és a beírtakon.

Tisztelt Keller Család!

Az Adam-House küldte érdeklődésemre, hogy az Önök oldalán végig lehet követni egy építkezés folyamatát. Ezt végig is néztem, ezúton is köszönöm a többi építkező nevében is, szerintem hasznos “tanulmány” 🙂

Mi is családi ház építés előtt állunk, és mivel számomra nagyon új ez a SIP technológiás építkezés megtisztelnének, ha néhány kérdésemre válaszolnának.

Önök tapasztalták-e bármilyen hátrányát ennek a technológiának? Van-e bármilyen ok amiben Önök szerint jobb egy másik technológiával (nehéz falas) készült ház?
Hangszigeteléssel elégedettek-e?
Mi az amit ma már másképp csinálnának?

Segítségüket előre is köszönöm!

“Mi az amit ma már másképp csinálnának?” Talán ez a mondat az, amire felkaptuk a fejünket; ugyanis hetente egy-két alkalommal cseng a telefon, és az ország minden részéről érdeklődnek a SIP technológia, az Adam House Kft. tevékenysége után, mivel kézről-kézre adva a kis weboldalunk címét, egyre többen olvasták (még most is) a történetünket. Lassan már benyújtunk valami felvilágosítási jutalék számlát a kivitelezőnek, mert egy teljes kommunikációs ügyfélszolgálati feladatkört látunk el nekik. 😀

Nem kibújva a konkrét válasz elől, rögtön mondjuk, hogy mi az, amit ma másképpen csinálnánk:

– Pontosan azt tennénk másképpen, kedves Mészáros Gábor úr (ő volt az a személy, aki ma feltette nekünk emailben az idézett kérdéseket), és kedves Jövőbeli Építtetők, amit most a kérdezőnk tesz: alaposan, figyelmesen, előre tájékozódnánk arról, amibe szeretnénk belevágni(esetünkben: az építési technológiákról, folyamatokról, időrendiségekről, referenciákról, építőanyag árakról, stb.)

– Az előzetes tájékozódás kötelesség önmagunkkal szemben, de nem fajulhat odáig, hogy pár hét alatt kiképezzük magunkat építésznek, kivitelezőnek, hatósági szakembernek, jogásznak, építőanyag kereskedőnek, szállítás-szervezőnek, stb. Ha jól végezzük (folyamatosan és időben) az előzőekben említett tájékozódást, akkor “Bízzunk meg a tervező(k)ben, és a kivitelezőnkben, hiszen alapos kutakodás után mi választottuk őket. Ha nem bízunk bennük, akkor magunkban sem bízunk – az meg mán hogyan kinéz?”
Szerencsére, mi ezt még időben felfedeztük, szerencsére a tervező a magánéleti Barátunk, így nem lett semmi hátrányunk (az idegeskedés, a felesleges idővesztegetés az összes negatív tanulságunk).

– Aki zuhanyzót tervez a fürdőszobájának, annak ma már azt mondjuk (otthoni példa döbbentett rá bennünket), hogy kizárólag épített zuhanyzóban gondolkodjanak a kommersz zuhanykabinok helyett!

– A ház körül mindig kell valamiért egy nagyobb létra, ezért ma már nem erőltetnénk a belső, beépített, lehúzható padlásfeljárót. Jó lett volna az külső megoldással is – létra + padlás bejárat. Drága, és még átlagtermetűeknek is macera a lenyitás művelete.

– Nem hagynánk a villanyszerelőt, a vizest úgy szerelni, ahogyan ő megszokta. Itt nagyon alaposan előre kell gondolkodni, hogy hol lesznek a kapcsolók, a dugaljak, hol várható bővítés, áthelyezés, hol léphet fel mozgatási igény. Ne sajnáljuk a dugaljakat, kapcsolókat, a majdani csatlakozókat is találjuk ki (számítógépnek, riasztónak, telefonnak, kameráknak, ajtónyitóknak, bejárati csengőknek, olvasó lámpáknak, stb.).

– Ha nincs külön éléskamra (speiz) betervezve, akkor legalább egy kamraszekrény legyen betervezve, jó szigeteléssel és szellőzéssel.

– Ha tudjuk, hogy kell majd később kültéri tároló, garázsbeálló, vagy egyéb hasonló dolog, akkor az alapozáskor már gondoljunk rá, és csináltassuk meg a szerkezeti betonozást, és az előszereléseket. Később megcsináltatni majdnem dupla költség (lehet számolni: pl. mennyi a mixerbeton köbmétere? hány köbméter beton megy a végén a földre? hány kivonulást kell fizetni a markolónak? jó dolog-e utólag a kertet keresztbe felásni a tároló világítása/riasztója miatt?)

– Az “okosház” elemeit nem “darabonként” válogatnánk össze, és nem mi vadásznánk az egyes területek szakembereit. Szívünk szerint azt tanácsolnánk az Adam-House-nak, hogy vegye fel a kínálati palettájára ezeket az elemeket, különböző csomagokat összeállítva belőlük.

Amint látható, igazán csak apró tételekből áll a Mit csinálnánk másképpen? kérdésre adott válaszunk listája – mondhatnánk azt, hogy nem bánunk semmit, “Nem, semmit nem bánok!” 😀

“Önök tapasztalták-e bármilyen hátrányát ennek a technológiának?”

Nem, mi kizárólag az előnyeit tapasztaltuk, és van is összehasonlítási alapunk, hiszen otthonunkat Ytong szerkezetből építtettük kb. 10 éve (fogalmunk sem volt a SIP technológiáról), amelyikkel nagyon meg vagyunk elégedve, 30 éve pedig hagyományos tégla volt az előző ház építésének az alapja.

“Van-e bármilyen ok amiben Önök szerint jobb egy másik technológiával (nehéz falas) készült ház?”

Nem vagyunk építészek, így egyáltalán nem autentikus ebben a tekintetben a véleményünk. Úgy véljük, hogy minden építtető célja az, hogy készüljön el álmai háza minél gyorsabban, minél olcsóbban, minél kevesebb gonddal, magas műszaki színvonalon, legyen korszerű, és üzemeltetése legyen gazdaságos – és még lehetne sorolni az általános elvárásokat a bővíthetőségtől a tartósságig sok minden előkerülhet.

Amire nagy valószínűséggel nem javasolnánk ezt a technológiát, az pl. az árnyékszék, a kerti tároló, de talán még a kocsibeálló építése sem, mert a fajlagos költsége magas lenne a magas technológiai színvonal alkalmazása miatt.

Ez nem kőház, nem faház, nem gerendaház, nem könnyűszerkezetes ház, nem konténerház, nem előregyártott ház – ez egy SIP technológiával épített, kiemelkedően nagy energiahatékonyságú, AA+ értéket produkáló, családi ház. Most sem tudom másképpen jellemezni ezt az eredmény, mint annak idején: “…Ennél már csak egy fokozat van jobb, de annak eléréséhez mágnásnak kell születni, esetleg gázszerelőnek, vagy világítástechnikusnak. ?”

Aztán, amikor megkérik maguknak az Adam-House Kft. árlistáit, letöltik és megnézik, akkor ne kapkodják a telefont, hogy valami el van írva!? Nem, nincs elírva – tényleg ennyi, és tényleg minőséget kaptunk!

Mindenki felnőtt ember, és el tudja dönteni magában, hogy mikor mihez ragaszkodik, mikor és mit választ. Bizonyára van olyan, amikor a “nehézfalas” technológia a kívánatos, akár a jobb (persze: milyen szempontból jobb), de egy normálisan átlag embernek, az ő családi igényeinek magas színvonalú kielégítésére ár-/érték arányban ez egyike a legjobbaknak, és a korszerű végeredményt tekintve a legjobbnak, az tutti! 😉

“Hangszigeteléssel elégedettek-e?”

Mi maximálisan. Ha arra gondolunk, hogy a szomszéd szobából nem jön át a zongora-, vagy trombita hangja, akkor ezt ne várjuk! Ha úgy vélekedünk, hogy egy éjszaka természetes hangjai, mint pl. a hortyogás, hallatszódik-e, akkor azt kell mondani, hogy nem. Nem konganak a falak, nem dübörög a padozat, nem kong a tetőzet – van olyan érzés, mint egy átlagos kőházban – bennünket meglepett a kivitelező a dupla belső válaszfalakkal, és úgy tudom, hogy a mi példánk alapján alap (vagy választható?) ez az opció, de felkínálják/elmondják, az biztos.

Reméljük, hogy segítettünk a véleményünkkel!