Leállás elindulás nélkül – kényszerszünet Bürolandiában :(

Eddig még csak háromszor gondoltuk azt, hogy “holnap indul az alapozás”, de egyszer a betonvas-szállítók késedelme, kétszer pedig az időjárás köpött a levesünkbe. Most pedig, a holnapra tervezett indulás még a mai napon kontrát kapott; elindulás helyett leállás. 🙁  🙁

De, mi is történt?

Már írtuk, hogy ez a “nem kell engedély a 300 nm alatti lakóházak építéséhez” még jobban megkeseríti az építtető életét, mint a korábbi rendszer. Óriási terhet rak az építtető vállára, mert nem elég, hogy nem építész, nem kivitelező, nem hatóság, nem ért semmihez (csak egy kis házikót szeretne), de még az úgynevezett e-napló rémével is meg kell küzdenie. Ma már eljutottunk addig a pontig, hogy szent meggyőződésünk, hogy ezt az elektomos építési naplót olyan jogászok találták ki, akik nem jártak még építkezés közelébe sem, nehogy besározódjék a fényes cipőjük, akik keresnek annyit, hogy kész lakást vagy házat vásárolhatnak maguknak, mert azzal biztos nincs semmi szervezési gond. És, ha mindez nem lenne elegendő, akkor még azt is gondoljuk, hogy a villamos napló gondolatát egy mámoros éjszaka szülte. 🙁

Szép, szép dolog ez a digitális világ, akár meg is könnyíthetné dolgunkat, de azt nehezen vesszük be, hogy kiöli az embert. (Ugye, már hallottak olyant, hogy ha a gáz-, vagy villanyszámlánkról akarunk csevejni, akkor pl. előbb hallunk géphangokat, mint élő emberi szót. Addig tart szóval a gép, míg inkább fizetünk, cs ne kelljen az automata kezelő utasításait hallgatni; mondja be 226 jegyű egyedi azonosítóját, adja meg 12 karakterből álló PIN kódját, nyomja meg tárcsázós készüléke billentyűjét. És, ha végre kezelőhöz kerülünk, akkor kiderül, hogy ő az ország másik felébe van zsúfolva (értsd: help desk), és fogalma sincs, hogy nálunk hogyan hívják a főutcát.

Node, vissza az áramos naplóhoz! A holnapi akcióhoz már összecsomagoltuk a szendvicseket, hideg ruhát, meleg ruhát, gumicsizmát, fotóapparátot, papírokat, rajzokat, notebookot, meg ángyika nénénk csipkés tundrabugyiját is, de alfabéta építtetőként felhívtuk az Építésügyi hatóságot – és szavunkra mondjuk: nagyon jól tettük!

Először is: nem gépemberek ülnek ott, hanem hús-vér humanoidok. Élőszóban nyugodtan elmondhattuk, hogy érdeklődünk, hogy minden rendben van-e őszerintük, mert az e-napló mindent bevesz, de nem mond semmit, nem ad logikai sorrendet, nem ad kapaszkodót. Ha túlságosan megörülünk annak, hogy de jó, egy egész kupac dokumentumot gyorsan elnyelt, és ide-oda rakosgatja, megjeleníti a címeiket – nos, akkor tudhatjuk, hogy nem biztos, hogy jó úton járunk.

A Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal Építésügyi Osztálya az a hely, ahova a mi kis balatonfüredi létesítményünk építési hatósági ügye tartozik, így hozzájuk kopogtunk be a telefonon. Ember vette fel! Nem irányítgatott semmilyen géphang, ember szólt a készülékbe. sőt, készségesen közölte, hogy máris hívja az illetékest, elballagott, és nemsokára megtudtuk a lesújtó híreket; S. Kovács Ferenc úrnak hívják azt az úriembert, akire az ügyünket szignálták, és láss csodát! Jobban tudta, hogy milyen dokumentumaink vannak feltöltve, mint mi, saját magunk! Felkészült, logikusan magyarázott, érthető jogszabályhelyeket mondott, biztatott a jegyzetelésre, és nem zavarta, hogy a teljesen laikus építtetőnek már negyedszer, negyedik módon  mondja el, hogy mit kell tenni, mire van még szükség, honnan “teremthető elő”.

A feketeleves, minden jóindulat ellenére, az, hogy be kell szerezni, fel kell tölteni olyan dokumentumokat, aminek egy része régebben is kellett, de nem rögtön az elején, amire volt hiánypótlási lehetőség a munkavégzés mellett is. Ilyen pl. az árazatlan költségvetés (mindegy, hogy az bennünket nem érdekel, mert egyösszegben egyeztünk meg a kivitelezővel), vagy a SIP panelek ÉMI vagy nemzetközi minőségi tanúsítványa, vagy éppenséggel az összes tervező (építész-, statikus-, épületgépész és épületvillamossági tervező jár alapból ehhez a tervhez), és kivitelező fedezetigazolása.

Na, talán ez a fedezetigazolásos történet mutatja meg a bürokrácia mételyes báját: tervezőink bármelyike (és a kivitelezők bármelyike), ha belekeveredik egy folyamatba, akkor azt csak úgy teheti meg, ha az illetékes szakmai kamara regisztrált tagja. Eddig rendben. Szerződni kell az építtetővel, írásban. Hogy ismeri a magyar jog a szóban kötött szerződés érvényességét, vagy akár a ráutaló magassággal létrejövő szerződést? És? Arásban kel megkötni ÉS fel is kell tölteni ebbe az e-naplós csodába. Viszont, hogy ok legyen az egész, kell rendelkeznie kötelező felelősségbiztosítással. Ez dicséretesen rendben is van, csakhogy, nem elég a kötvényszámot megadni a felületen, hanem ki kell kérni az adott biztosítótól egy igazolást, hogy a díj rendezve, a kötvény érvényes (öt napba tellett a mai digitális világban, amíg ez az igazolás megérkezett, és feltölthettük). Ok, védik az érdekeinket, nehogy egy hajléktalant kérjünk fel tervezni, akinek nincs érvényes biztosítása a tervezéshez. 🙂 Igen, aki most tippelte, hogy tutti, hogy ez kevés lesz, az eltalálta: be kell jelenteni a biztosítónak, hogy egy konkrét munkára született megállapodás, és a biztosító kiad egy ún.: fedezetigazolást, hogy Balatonmáriafürdő, Parti utca 60. szám alá terveztem valamit, vagy kivitelezek valamit. Nem is merünk belegondolni, hogy ez hány nap lesz…

És még van négy-öt ilyen a felsorolásban aminek pont annyi az értelme, mint zokniban lábat mosni. A szabály az szabály, még akkor is, ha hibás, és az építtetőnek már az elején akkora halom pénzt kell költeni, hogy egy hétig tartana lecsúszni arról a halomról. Mindent a bürokráciáért!

Basszuskulcs! Mindenről hadoválunk össze-vissza, csak a feketeleves mibenlétét nem mondtuk még el: ha mindent feltöltünk (akár ma este), és tényleg megvan minden, akkor a feltöltés napjától még 15 napot kell várnunk, hogy a munka ténylegesen megkezdődhessen. (Most már tudjuk, hogy többször is rá fogunk kérdezni, hogy jó-e már, mit kell még tennünk.)

Lehet azonban, hogy holnap mégis teszünk egy villámlátogatást a helyszínen, és megmutatjuk a sok-sok papírunkat, meg az e-naplónkat a Balatonnak, és megkérjük szépen, hogy az őszi esők beálltakor úgy emelje a vízszintet, hogy kerülje el a mi kis telkünket, hogy tudjunk legalább alapozni, lehetőleg ne áradásban. 🙁